NES

Megjelenés:
Japán: 1983. július 15.
Amerika: 1985. október 18.
Európa: 1986. szeptember 1.

Eladott példányszám:
Összesen: 61,91 millió
Japán: 19,32 millió
Amerika: 34,03 millió
Európa: 8,56 millió

Legsikeresebb játék: Super Mario Bros., 40,23 millió

Now you’re playing with power!
Nintendo Entertainment System reklámszlogen

A Nintendo Entertainment System (Japánban Famicom) a Nintendo által kiadott 8-bites konzol. Ez a játékgép korszakalkotó volt, hiszen olyan játékok jelentek meg rá, melyeket addig nem látott a videojátékos közösség, újszerű ötleteik szinte kivétel nélkül nagy sikert arattak. Ez a játékgép mentette meg Amerikát az 1983-as nagy videojáték válságtól.

A 70-es évek második felében sok kifejezetten jó játék jelent meg különböző számítógépekre, í­gy a videojátékok egyre szélesebb körben terjedtek el, egyre több rajongót vonzott magával. Így egyre több cég látott pénzt a videojátékokban, és olyanok is elkezdtek játékokat gyártani, akik programozás terén kezdőnek számítottak. Ennek köszönhetően sajnos egyre több silány játék terjedt el, hiszen akkoriban nem kellett a videojáték-gyártó cég licensze, bárki gyárthatott játékot. A folyamat következtében sokan belebuktak a játékfejlesztésbe, még olyan cégek is, akik jó játékokat készí­tettek, hiszen egyre kevesebben vették azokat. A vásárlók egyre kevésbé bíztak a játékokban, egyre kevésbé láttak bennük eszmei értéket. Ennek nemcsak az általánosságban romló játékminőség volt az oka, hanem könnyű volt másolni a játékokat, mivel semmi nem védte a gépben a játékokat, ezért sokan inkább csak átmásolták maguknak. Például a Commodore számítógépek eleinte rendes magnókazettát használtak, így elég volt az eredeti és egy üres kazettát betenni egy magnóba, megnyomni a felvétel gombot, és máris átment a játék a másik kazettára. Ez majdnem videojáték-iparhoz összeomlásához vezetett.

A Nintendo eredetileg csak Japánra tervezte a konzolját kiadni. 1983-ban meg is jelent az első Famicom, melynek élettartama nem tartott sokáig, mert sok játék lefagyott egy hibásan gyártott chip miatt. Í­gy az összes addig eladott példányt visszahí­vták, a végleges változat pedig 1984-ben jelent meg, és az év végére a legjobban fogyó konzol lett Japánban.

A siker ugyan felbátorí­totta a Nintendót, hogy Japánon kí­vülre is kiadják, de tudtak az amerikai videojátékipar kríziséről, és tartottak attól, hogy a Famicom sem lesz sikeres. Végül azzal oldották meg a dilemmát, hogy beépí­tenek egy chipet a konzolba, mely meggátolja a másolt játékok beolvasását, í­gy megjelenhetett Amerikában. Kicsit átalakí­tották a gépet, és Nintendo Entertainment System néven került forgalomba. A Super Mario Bros. játéknak köszönhetően a NES akkora siker volt, melyet korábban megközelítőleg sem tudott elérni senki. Ismét bizalmat szavaztak a játékoknak az emberek, vették őket, ennek köszönhetően Amerika kilábalt a válságból. Innen már csak egy karnyújtásra volt az európai megjelenés, 1986-ban minálunk is megjelenhetett. Bár Közép- és Kelet-Európába csak 1990 tájára jutott el az előző rendszer miatt. Magyarországon 1991. februárjában alakult meg a Stadlbauer cég, és bár előtte is hozzá lehetett jutni külföldről a NES-hez, de hivatalosan csak forgalmazó cég megalakulásától lehetett Nintendót vásárolni.

Persze nemcsak a Super Mario Bros. sorozatnak köszönheti a konzol a sikerét, hanem olyan szériák indultak el ezekben az időkben, mint például The Legend of Zelda, Metroid. Ezek mellett több olyan játék is volt, mely csak erre a gépre jelent meg, például az ExciteBike, vagy a Kid Icarus. A NES az a konzol, ahol legnagyobb a különbség a konzol első játékai és a már Super Nintendo korszakában megjelent játékok között grafikailag. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem ismerték a konzol technikai specifikációját, hanem ebben az időben változtak a legtöbbet a játékok. Hiszen a 80-as évek közepén csak néhány pályás játékok voltak, de kb. 8-10 évre rá hosszabb, tartalmasabb platformerek is megjelentek, valamint a grafika is sokat fejlődött. Például az 1993-ban megjelent Kirby’s Adventure esetében kis túlzással élve elég csak egy apró grafikai ráncfelvarrás, és akár SNES játék lehetne belőle. Okaként visszavezethető az is, hogy a Nintendo nem akarta azonnal eldobni a NES konzolt a SNES megjelenése után, melynek meg is lett az eredménye: SNES után is közel 2 millió példányt adtak el az alapgépből. Az utolsó gép 1995-ben gördült le a gyártósorról, de Japánban még 1999-ben is jelent meg játék Famicomra.

A Nintendo Entertainment System konzolhoz alapból egy RF kábelt, egy AC Adaptert, és 2 controllert csomagoltak. A gép oldalán láthatunk RCA-kábel bemeneteket, ilyen kábelt is lehetett kapni a géphez (a Super Nintendo és Nintendo 64 kábeleivel nem kompatibilis), de ezt akkoriban csak a legmodernebb TV-k tudták, ezért ez ritka kiegészítő volt.

Kiegészítők

NES Advantage

Nagy méretű joystick, az arcade-hangulathoz. A megszokott gombok mellett TURBO gomb is helyet kapott ezen a szerkezeten. Ez elsősorban FPS játékoknál volt használatos, ahol gyorsan kellett nyomkodni a tűz gombot. A TURBO gomb aktivitását is lehet állí­tani. Aprólékos játékmenethez van SLOW gomb is, ahol pontos és precí­z játékra van szükség. Olyan hatása van, mintha gyorsan nyomkodnánk a START-gombot. Két vezetéke van, melyet az egyes, és a kettes controller helyébe kell csatlakoztatni, Í­gy a controller nem kompatibilis azokkal a játékokkal, ahol egyszerre lehet ketten játszani (pl. Dr. Mario).

NES max

Egy controller elsősorban a sportjátékok kényelmes irányítására szolgál. A Control Pad helyén látható cycloid joystickkal precí­zen lehet oldalra fordulni, ennek alapján csinálták meg a Nintendo 3DS analóg karját. Ez az első szárnyas controller, dizájnos külseje jó alapot szolgált a későbbi controllerekhez. Ezen is találunk TURBO-gombot.

NES Zapper

A NES Zapper (Beam Gun Japánban) egy fénypisztoly az FPS játékokhoz. Egyik ékes bizonyítéka annak, hogy már a 80-as években is létezett mozgásérzékelős, hiszen a TV-n pontosan oda lőtt, ahova céloztunk. Sokan a Duck Hunt játékkal játsszák előszeretettel, de eredetileg a Wild Gunman játék mellé adták. Amikor megnyomjuk a ravaszt, akkor egy pillanatra az egész képernyő fehér lesz, majd az a bizonyos célpont fehéredik ki, ahova lőttünk, És a többi rész kifeketedik. Ugyanis a Duck Hunt-ban amit mi kacsának látunk, azt a Zapper fehér kockának látja, í­gy tudja, hogy hova lőttünk. Viszont mivel a Zappert a régi CTR képernyős TV-kre tervezték, a mai LCD- és plazma TV-ken egyáltalán nem működik. A vezetékét a kettes controller helyébe kell csatlakoztatni.

NES Four Score

Már a NES idejében is voltak négy játékos játékok, erre volt a bizonyos Four Score, mely egy adapter, melybe akár 4 controllert is lehet csatlakoztatni. Azok a játékok, melyek kompati­bilisek a Four Score-ral, azokat kizárólag ennek az adapternek a segí­tségével lehet játszani, ezért is van bal oldalt 2 és 4 játékos kapcsoló. Ezen is találunk TURBO-gombot, ha megnyomjuk az A- vagy B-gombnak, akkor az összes controller turbója aktiválódik. Ennek is a vezetékét mind a két controller csatlakozójába kell dugni.

Family Fun Fitness

Őskori Wii Fit, a sportjátékok élethű irányításárhoz. A működési elve a DDR-hez hasonlí­t. Először Family Fun Fitness néven jelent meg, majd 1988-ban Power Pad-ra keresztelték át. A gombokon ugrálva lehet irányí­tani a játékot.

Technikai Specifikációk

Rövid technikai adatok:
CPU: Modified 6502 8-bit (NMOS)
CPU sebesség: 1.79 MHz
RAM: 16 KBit (2 KByte)
Video RAM: 16 KBit (2 KByte)
Képmegjelení­tés: 256×240 pixel
Szí­ntartomány: 52 szí­n
Egyszerre megjeleníthető szí­nek száma: 24 szí­n
Max Sprite-méret: 8×16
Max Sprite: 64 sprite
Min.-Max. kazetta-memóriaméret: 128 KBit-4 MBit
Legtöbb egy vonalban megjelení­thető Sprite: 8 Sprite
Hang: PSG hangb (4 csatornás)

Az eredeti Famicom perifériái fehér műanyag házban lakozttak, melyet sötétvörös csí­kokkal dí­szí­tettek. Középen fent volt megtalálható a kazetták bemeneti nyí­lása, oldalt pedig a fixen rögzített kontrollerek tárolására szolgáló helyet képeztek ki. A NES teljesen másként nézett ki: doboz alakú, alapvetően a szürke kétféle árnyalatában pompázó házban volt a hardver, a kazettákat pedig a szerkezet elején kellett behelyezni, a bemeneti nyílást egy kisméretű ajtó védte. Egyes változatok belsejében egy gyárilag behelyezett extra kártyán tároltak beépí­tett játékokat.

A kilencvenes években áttervezték a sorozatot, ez volt a NES-101-es sorozat. A szí­nséma fehér volt, egy nagyméretű piros kapcsológombbal, amellyel a konzolt lehetett elindí­tani, bár a működést semmilyen LED nem jelezte. A kazettákat felülről kellett behelyezni Kisebb mérete és külalakja már a Super Nintendora hasonlított. A japán változat kizárólag RCA-kimenettel rendelkezett, a világ többi részén azonban RF-kábellel is hozzá lehetett csatlakoztatni a televí­zióhoz.

A PAL régióban megjelent konzolokban egy Ricoh 2A07-es processzor kapott helyet. A MOS Technology 6502-es technológiájára épülő chip 8 bites volt. Saját hangrendszerrel és korlátozott megszakításvezérléssel rendelkezett. Spórolási szándékból ebből a processzorból kihagyták a 6502-es BCD üzemmódját. Órajele 1,66 MHz, míg a Ricoh 2A03 jelű NTSC változat, nagyobb órajelen (1,79 MHz) működött. A hangvezérlő egyszerre négy csatorna kezelésére volt képes. Az első kettő kezelte a zenét, a harmadik a háttérzenét, a negyedik a zajt és egyéb hangokat.

A NES alaplapi memóriája 2 KB RAM volt. A játékokat tartalmazó kazettákon ezek bővítésére alkalmas chipeket szerelhettek fel. Videomemóriája Úgyszintén 2 KB volt, 256 bájt sprite RAM-mal egyetemben. Eleinte csak 32 KB ROM feldolgozására volt képes a gép, de ez kezdetleges lapozási technikával feloldható volt. A kazettákon 8 KB SRAM volt, valamint további 8 KB Expansion Area, amely szintén memóriaként funkcionált, és alkalmas volt a videómemória bővítésére is.

A grafikáért a Ricoh saját fejlesztésű PPU-chipje (Picture Processing Unit) volt a felelős. NTSC modellekben 5,37, PAL modellekben 5,32 MHz-es órajellel rendelkezett. A memória 2 KB RAM volt, 256 bájtos sprite memóriával, és 28 bájtos paletta-memóriával. A lapozófájl-technikával azonban a kazettákkal szinte bármekkora méretű memóriát lehetett a grafikus processzor részére bocsátani. Negyvennyolc különböző szí­n és ötféle szürkeárnyalat megjelenítésére volt képes, a vörös, a kék, és a zöld pedig megfelelő időzí­téssel sötétí­thető volt. Egy időben legfeljebb 24 szí­nt lehetett felhasználni, és 64 alakzat mozoghatott. A sprite-ok mérete 88, illetve 816 pixel lehetett. A kép mozgása egyszerre csak egy irányba volt engedélyezett, amely lehetett horizontális vagy vertikális. A képernyő felbontása 256×240 pixel (NTSC rendszeren 256×224).

Controller

A NES-hez (és a Famicom-hoz) használt játékvezérlő egy hosszúkás téglalap alakú, egyszerű négygombos elrendezést követ: két kerek gomb A és B felirattal, egy START és egy SELECT gomb. Alkalmaznak továbbá egy kereszt alakú D-Pad-ot, melyet egy Nintendo-alkalmazott, Gunpei Yokoi tervezett még a Game & Watch rendszerekhez. Ez akkoriban újszerű megoldásnak számított, az általánosságban botkormányra hasonlító joystick-okhoz képest.

Az eredeti Famicom készülék két vezérlővel készült, melyek a konzol hátuljához voltak vezetékezve. A második vezérlőnek START és SELECT gombja hiányzott, helyette kis mikrofont tartalmazott. Viszonylag kevés játék használta ezt a lehetőséget. A legkorábbi Famicom egységeken eleinte négyzet alakú A és B gombok voltak. Később azért cserélték le, mert lenyomáskor megakadt a tokban, és hardverhibák miatt is gyakran le is fagyott a játék.

A NES controllerek már a konzol szí­néhez igazodtak, működés közben eltávolí­thatók voltak, és nem volt mikrofonjuk. A vezérlők itt már leválaszthatók, héttűs csatlakozóval illeszthető a gép elején, jobb oldalt elhelyezkedő két aljzatba.

Játékkazetták

Minden európai régiójú kazetta 10,4 cm széles és 14 cm hosszú. Eredetileg öt kis egyhornyú csavar tartotta össze, a későbbi (1987 utáni) játékoknál a két felső csavart egy műanyag kapcsoló cserélte le. Ezzel egy időben a szabványos csavart lecserélték biztonsági csavarokra, hogy megakadályozzák a belső ROM-hoz történő hozzáférést. A kazetta hátoldalán cí­mke található, kezelési utasí­tásokkal. A legtöbb játéknál ez szürke, mí­g a nem-felejtős tárat tartalmazó, menthető játékoknál aranyszínű. Minden hivatalos játék szürke tokban jelent meg, kivéve a The Legend of Zelda és a Zelda II: The Adventure of Link aranyszínű kazettákat. A nem hivatalos játékokat eltérő szí­nben és formában gyártották. A Nintendo sárga szí­nű tokokat is készí­tett, de csak tesztelési célokra alkalmazták a Nintendo szervizközpontokban.

Versenytársak

A NES a harmadik generáció uralkodó konzolja volt. Az egyetlen említésre méltó vetélytársa a Sega Master System volt, de a 13 milliós eladásával ő is jócskán alulmaradt a NES 61 milliós teljesítményéhez képest.

Érdekességek

A PAL verziójú Super Mario Bros. gyorsabb, mint a NTSC verziójú. Ez a video órájából adódik, ugyanis az NTSC video órája 21,48 MHz, mí­g a PAL-é 26,6 MHz. Ebből adódik, hogy gyorsabb nálunk a zene, és az idő is gyorsabban számol vissza.

A Technikai források részleg forrása: Magyar Wikipedia NES oldala